Egy 14 hónapos kisfiú anyukája azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy mondjam meg, hol vizsgáltathatná ki a gyerekét. Szeretné tudni, hogy nem örökölte-e tőle és férjétől az asztmára való hajlamot. Ők ugyanis mindketten ettől szenvedtek gyerekkorukban. A mama felnőttkorára kinőtte a betegségét, ám a papa időnként még ma is befullad. Nem beszélve arról, hogy a férje a szénanáthától egész nyáron alig kap levegőt.
Az asztmától féltett kisfiú, mint az a levélből is kiderült, egészséges, mint a makk, még náthás sem volt soha. Félévig csak szopott, s mikor a mama teje apadni kezdett, a gyerekorvos a főzelék mellé a tej pótlására – tekintettel a családi allergiás kórtörténetre – úgynevezett „hypoallergiás” tápszert írt a kisfiúnak.
Az anyuka aggódása egyáltalán nem alaptalan, hiszen az asztmás-allergiás hajlam örökölhető, pláne, ha két oldalról is van rá lehetőség. Ám, hogy ez milyen formában jön elő, vagy hogy egyáltalán előjön-e, ezt nem tudhatjuk előre. Az asztma, a csalánkiütés, az ekcémás bőrkiütés, a különféle allergiák, a szénanátha – mind hasonló hátterű betegségek, és nem maguk a betegségek, hanem a hajlam ezek valamelyikére (esetleg többükre is) az, ami öröklődik. Az asztmás szülő lehet, hogy csak egy kis múló csecsemőkori ekcéma formájában örökíti át a családban lévő allergiás hajlamot, miközben az egyik nagyszülő mondjuk visszatérő csalánkiütésben, a nagynéni pedig szénanáthában szenved.
Mit tehet ez az édesanya, hogy késleltesse, esetleg elkerülje, hogy a kisfián előjöjjön az allergia valamilyen formája? Egyet biztosan ne! Ne vigye a picit semmilyen allergia- vizsgálatra! A helyzet ugyanis az, hogy 4-5 éves kor előtt még nem megbízhatóak az allergia-tesztek, és egyébként is: ahol nincs baj, ott ne keressünk: Az asztma, és a hasonló betegségek nem kell szűrni, akkor kell kezelni, mikor előjön.
S mi az amit az anyuka megtehet a gyerekéért, hogy az ne legyen asztmás, vagy inkább, hogy ha mégis kialakul a betegség, minél később, és enyhébb formában jelenjen meg? Sok mindent, hisz tudjuk, hogy vannak olyan tényezők, amelyek előnyösek, illetve olyanok, amelyek hátrányosak az asztma kialakulásának szempontjából.
Már eddig sem tett keveset, hiszen fél éves koráig csak szoptatta, s így elkerülte, hogy korán kerüljön idegen fehérje a baba szervezetébe.
Jó választás volt a gyerekorvos részéről a hypoallergén-tápszer rendelése is.
Ami még fontos: kerülni kell a dohányfüstöt, illetve minden olyan levegőben szálló szennyező, irritáló anyagot, ami a légutakat károsítja. Legyenek minél többet friss levegőn, távolítsanak el a lakásból minden felesleges porfogót. Ha módja van rá, maradjon otthon a gyerekével legalább három évet, ne adja be bölcsödébe. A korai fertőzések, amiket egy gyerekközösségben óhatatlanul megkapnak a kicsik, siettethetik a betegség kialakulását.
S még egy tanács: próbáljon ellazulni! Tegyen meg mindent, amit tud az ügy érdekében, de ne görcsöljön rá túlságosan a témára. Az asztma manapság már sokkal eredményesen kezelhető, mint azelőtt. Egy jól beállított asztmás kisgyerek nem marad le semmiről: kirándulhat, hegyet mászhat, gyakorlatilag mindent csinálhat, ami a többiek.
Még olimpiai bajnok is lehet belőle.
Írta: Dr. Vészi Zsuzsa