Címke: önállóság
Extrém egyedüling
Úgy kezdődött, hogy ebédeltünk. Cukkinis-krumplis lepény volt az ebéd, ami, mondjuk úgy, nem aratott osztatlan sikert a csajszibaracknál. Kepes-Végh Ádám írása. Leginkább azért, mert ő kekszet szeretett volna, mi meg nem szerettük volna, ha kekszet ebédel. A B menü joghurt volt meg pehely, ami kábé mindig elérhető mint B menü, és az esetek 99%-ában elsöprő…
A szülő és a láthatatlan gödör
„Vigyázz! Ne csináld! Összetöröd magad! Ki fog borulni! El fogsz esni!” – hányszor halljátok ezeket a figyelmeztető felkiáltásokat? És vajon minden esetben indokolt a nagy elővigyázatosság? Ficza János elárulja, mit gondol ezekről a kérdésekről. A Daddy Cool c. könyvben (amelyben ismert magyar férfiak beszélnek az apasággal járó élményeikről – nagyon ajánlom mindenkinek), S. Takács András…
A rettegés foka: egyedül a városban
„Minden családban eljön a pillanat, amikor felmerül a kérdés: mikortól engedjük egyedül közlekedni a gyereket a városban/településen, ahol lakunk?” R. Fonyó Barbara írása. Nálunk is felmerült, természetesen. Az első döntést sok évvel ezelőtt kellett meghoznunk és jelentem – nyilván nem mondok meglepőt – nem volt könnyű. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok érdekes tapasztalattal lettem…
Meddig nem a nem?
„Azt hiszem mindannyian szeretnénk sziklaszilárd alapként lefektetni gyermekeink lelkében, hogy urai saját testüknek. Hogy nem történhet semmi vele a belegyezése nélkül. Hogy a „nem” amit mond, hatással bír, súlya van. Hogy pusztán az, hogy valaki felnőtt, még nem jogosítja fel, hogy rendelkezzen vele. Hiszen a gyermek is ember, még ha pici is.” Kepes-Végh Ádám írása…