A gyerek néha olyat produkál, hogy frászt kapunk. Magára ránt valamit, eltűnik az aluljáróban, megégeti magát, vagy éjszaka arra ébredünk, hogy lázas, fuldoklik, vagy a macskát kergetve beletenyerel a tábortűzbe. Esetleg félrenyeli az ételt, vagy úgy összeverekszik a testvérével, hogy komoly sérüléseket szenved. A szülő ilyenkor pánikba eshet, de ez a legrosszabb megoldás. A jobb az, ha megpróbálunk tenni valamit. Ebben próbálunk most segíteni. Természetesen nem ijesztgetésnek szánjuk. De a baj hirtelen jöhet, és jó, ha tisztában vagyunk azzal: mit is kell ilyenkor tenni.
Nehéz ennél rémisztőbb látványt elképzelni: a csecsemő teste megfeszül, feje, végtagjai remegni kezdenek, tekintete kifejezéstelen, nem reagál, hiába szólunk hozzá. Óráknak tűnik, mire a rosszullét elmúlik, holott nem tart tovább pár percnél. A babának lázas görcsrohama, más néven lázgörcse van.
A láz nem mindig magas, lehet, hogy a rosszullétet megelőzően fel sem tűnik. Az sem ritka, hogy éppen akkor kezd rángatózni a gyerek, mikor már a lázcsillapítótól kezd a láza lejjebb menni. Az alapbetegség, ami a lázat okozza, a legtöbb esetben egy egyszerű, ártalmatlan vírusfertőzés, nátha, garatgyulladás, hörghurut, amely oki kezelést nem is igényel. A lázas roham általában a betegségek elején lép fel.
A lázroham nem ritka jelenség. Aki hajlamos rá, életében többször is görcsölhet. Ám szerencsére mire három-négy évesek lesznek – esetleg még előbb is –, a gyerekek kinövik a görcshajlamot. A magyarázat az agyi működés életkori sajátosságaiban rejlik. Az élet kezdetén, hároméves kor alatt az agyi sejtekben könnyebben alakulnak ki olyan változások, amelyek úgynevezett szinkronkisülésekhez, s így az epilepsziához hasonló folyamatokhoz vezetnek. Éretlenek még a központi idegrendszer struktúrái, nincsenek az idegrostok kellően szigetelve. Elég egy olyan kis változás a sejtek anyagcseréjében, amelyet egy lázas állapot okoz, és beindul a sejtcsoportban a kisülés, kialakul a görcsroham. Aztán, ahogy a központi idegrendszer fejlődik, érik, a láz már nem vált ki többé rángógörcsöt. A gyerek kinövi a betegséget.
A lázgörcs klinikai képe nagyon hasonlít az epilepsziára. Az epilepszia azonban tartós betegség, amely gyógyszeres, esetleg műtéti kezelést igényel, míg a lázgörcsre való hajlam idővel megszűnik, és kezelni sem kell. Ám az epilepszia is kezdődhet lázas állapotban, ezért minden gyereket, akinek életében először lázas görcsrohama van, alaposan ki kell vizsgálni. Az óvatosság azért is indokolt, mert a háttérben, ha ritkán is, de más baj is meghúzódhat, anyagcsere-betegség, mérgezés, vagy akár agydaganat is. A vizsgálatokhoz általában nem kell a gyereket kórházba fektetni.
Visszatérve a lázgörcshöz, megelőzni az újabb rohamokat elég nehéz. Tartós gyógyszerszedést nem javasolnak az orvosok, de felírnak olyan végbélbe adható folyékony orvosságot, amely magát a rohamot megszünteti. Ennek beadására azonban ritkán kerül sor, mivel a rángógörcs egy-két percen belül magától megszűnik. Fontos, hogy ne essünk pánikba, öleljük magunkhoz az eszméletlen gyereket. Vigyázzunk, nehogy a rángatózás közben baja essék: megüsse magát, vagy félre nyeljen valamit.
És persze adjunk lázcsillapítót. A szirupnál a kúp gyorsabban hat, ez utóbbi akkor a leghatásosabb, ha nyugtató orvosságot is tartalmaz.
Írta: Dr. Vészi Zsuzsa
Vélemény, hozzászólás?