Ilyenkor, amikor szürkés az ég, nyálkás az idő, és a nap csak ritkán mutatja fényesebb arcát, bizony irigyeljük a medvéket: bebújnak a barlangjukba, és végigalusszák a hideg évszakot. Legszívesebben mi is csak punnyadnánk a tévé előtt valami nasival, belefolyva a fotelbe, egyre több plusz kilóval, egyre rosszabb kedvvel, sápadtabban. A tél, a napfény hiánya rossz hatással van kedélyünkre, a D-vitamin hiánya, az influenzajárvány komoly terheket ró szervezetünkre. Ezért itt az ideje, hogy kihasználjuk azt a pár világos órát, és kimegyünk a szabadba. Aztán jöhet egy jó film egy forró teával!
Hógolyózás, hóemberépítés, szánkózás
A legegyszerűbb, legolcsóbb – a szánkó egyszeri befektetés, a hóember orrához sárgarépa pedig akad a hűtő alján – szabadtéri játékok. Csak egy valami szükséges hozzá, amiben mostanság ritkán részesíti minket az ég: hulljon már a hó. Ha viszont leesik, sziporkázón ragyog, s ha még a nap is kisüt, nagyszerűen szórakozhatunk.
Kirándulás
Az elvetemültebb természetjáró családokat persze a legzordabb időjárási viszonyok sem rémisztik el a kirándulástól, de mi, egyszerű földi halandók azért készüljünk fel, ha erre szánjuk vasárnapunkat. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni pár „apróságról”: az egyik ilyen, hogy hamarabb sötétedik. Az sem biztos, hogy az a kellemes útvonal, amit nyáron jártunk végig, most is jó lesz, hiszen szkafanderben, hóban caplatva nehezebben haladunk, mint nyáron egy könnyű kis ruhában. Gondoljuk meg jól, hová indulunk, mit viszünk magunkkal, nehogy egy átázott ruhájú, síró-fázó gyermekkel kelljen hazamennünk.
Korcsolyázás
A műjégpályák elkerített résszel, sokszor oktatóval várják az apróságokat, itt csak a kéz- és lábtöréssel kell vigyáznunk. A nagyobb veszélyt a befagyott élővizek jelentik igazán. A Velencei-tavat idén már egyszer hivatalosan is korcsolyázhatóvá nyilvánították, de a Velencei-tó, a Balaton déli partja, vagy a folyók hókonyai, holtágai sekélyek. A bányatavakról, a nagy folyókról ugyanez már nem mondható el… Szinte minden évben történik tragédia. Soha ne kockáztassanak, nem éri meg.
Síelés
Bizony, itt már a pénztárcánkban kell nyúlni. Hiszen a felszerelés, a síparadicsom felkeresése – mind-mind pénzbe kerül. Hódolói szerint viszont minden pénzt megér… A legtöbb üdülőhely felkészülten várja az apróságokat, szinte mindenütt vannak gyermekpályák, gyermek síliftek. Már két és fél-három éves kortól el lehet kezdeni síelni tanulni, szakembertől, és nem a dilettáns havertől, mert akkor rögzülnek a rossz mozdulatok, amin később már nehéz változtatni.
Írta: Szatmári Réka
Vélemény, hozzászólás?