Mercike és a levegővétel

0
1622
légcsőszűkület, Szülők Háza Magazin

 

A gyógyítás egy több lépcsőből álló folyamat. A beteg, amikor felkeresi kezelőorvosát, ő először kikérdezi, érdeklődik az életéről, akár a születéséről, a szülei betegségéről, és egészen furcsa kérdéseket is feltehet. Neki sokszor fontos információ az, amire mi esetleg fel sem figyelünk. Ezt követi az eszközös diagnózis: fonendoszkóppal meghallgatja a tüdőnket, laboratóriumi vizsgálat stb. Azután az orvos az anamnézis és az eszközös vizsgálatok után felállítja a diagnózist. Ekkor már csak a megfelelő terápiát kell megtalálni, s bizony ez sem egyszerű feladat. Ha minden együtt van és megfelelő, már csak meg kell gyógyulni. Most induló sorozatunkban egy-egy eset kapcsán tekintünk be abba, hogyan is zajlik ez a gyógyulás – az orvos szemszögéből.

 

Virginia Apgar (1909. június 7.–1974. augusztus 7.) amerikai altatóorvosnő alkotta meg azt a már az egész világon elterjedt mérési rendszert, amellyel az újszülött kisbabák állapotát mérik. Végtelenül egyszerű megjegyezni, hiszen az orvosnő nevéből egy mozaikszót alkottak, melynek minden betűje egy-egy mérési szempontot jelent: A – arc- és testszín, P – pulzus, G – grimasz, A – aktivitás, végtagmozgás, R – respiráció (légzés). Mindegyik életfunkció két pontot kaphat. A mérést kétszer végzik, a születés után fél perccel, majd tíz perc múlva megismétlik. (Tehát az első érték a születés utáni állapotot, a második pedig a tíz perccel későbbit mutatja.) Egészséges újszülötteknél az érték 7-10 közé esik. Az anyatej szépen beindult, Mercike naponta hétszer-nyolcszor szopott, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ahogy napról napra emelkedett a tejadagja, anyukája azt vette észre, hogy szopáskor a kislány hangosabban veszi a levegőt, kicsit zihál. Ugyanezt tapasztalta, amikor sírt a csecsemő. Hathetes korában már kalimpált minden végtagjával és ilyenkor is hallható volt ez a furcsa légvétel. Ezt szaknyelven úgy hívjuk: „terhelésre jelentkező nehézlégzés vagy hörgő légzés”. Egy ilyen kis jövevénynél ugyanis terhelésnek számít az etetés, a sírás, a nevetés, a mozgás is, hiszen ilyenkor több levegő szükséges, mint nyugalomban.

Mercit két hónapos korában hozták hozzám a tüdőgyógyász szakambulanciára születése óta jelentkező „hörgő” légzés miatt. Merci 34 éves anya első terhességéből normál úton, 3250 grammal született a 9. hónapban. Születéskor felsírt (Apgar-index: 9/10), kisfokú besárguláson kívül említésre méltó nem történt vele az első 5 életnapban, amikor is hazaengedték a szülészetről.

Az anya nagyonügyes és figyelmes volt, hogy ilyen pontos leírást adott gyermeke légzéséről, nekem pedig nem volt más dolgom (persze a fizikális vizsgálat után), mint megnyugtatni az anyát, hogy egy nagyon gyakori jelenséggel állunk szemben, amit úgy hívunk, hogy „porcgyengeségből adódó légcsőszűkület”.

A légcső (és a hörgők is) ugyanis C alakú porcokból állnak (ezt ki is tudjuk magunkon tapintani a nyakunknál), amit hátulról kötőszövet köt össze. Gyakori jelenség csecsemőknél, hogy ez a porc még nem elég erős, ezért kissé „beesik” a légcső belső részébe, szűkítve ezzel annak átmérőjét. Amikor szép nyugalomban van a baba, a kisebb lukon is elég levegőn tud áramlani, de terheléskor a több levegő betódulása ezen a lukon már hangjelenséggel jár. Ezt halljuk mi, szülők, és ez sokszor nagyon ijesztő. Megijedni nem kell, teendőt nem igényel, de tudni kell, hogy megfázáskor, hurutos betegség esetén lassabb javulás várható, jobban oda kell figyelni, előbb kell nyákoldót adni a nyák ürülésének megkönnyítésére.

Ezt a problémát két-három éves korukra kinövik a gyerekek, és későbbi maradványtünete sem lesz. Ha fél éves korig nem javul a probléma, akkor azért a biztonság kedvéért el szoktuk végezni a hörgőtükrözést (tíz perces beavatkozás altatásban), hogy más szóba jöhető rendkívül ritka betegségeket kizárjunk. Merci ma már elmúlt egyéves. Futkározik, és ilyenkor is szépen veszi a levegőt.

Írta: Dr. Simon Noémi

MEGOSZTÁS
Regős Judit vagyok, szülő- és gyereknevelési tanácsadó, a Szülők Háza Konzultációs Központ alapítója. Az ELTE szociálpolitika – szociálismunka szakán végeztem, de kijártam a Károly Gáspár Egyetem Szupervízor szakát is. Sokáig dolgoztam a SOTE I-es Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján családgondozóként. Elvégeztem az Aktív Analitikus terapeuta képzést és később családi tanácsadó lettem. Több évet dolgoztam A Nő Ezer Arca Központban, mint terapeuta. Számos publikációm jelent meg, rendszeresen közreműködöm szakértőként különféle tévéműsorokban. Több szakmai díjat is nyertem, 2009-ben a Vodafone Főállású Angyala lettem. 2007-ben hoztam létre a Szülők Háza Konzultációs Központot, amelynek intézményvezetője vagyok és ahol családi tanácsadóként egyéni és csoportos tanácsadással foglalkozom. Férjemmel együtt négy gyermeket nevelünk. Szeretem a családomat, a férjemet a gyerekeimet, szeretem a hivatásomat. Nagyon sokat köszönhetek a pácienseimnek is, akiktől nagyon sok bölcsességet tanulok, és szeretet kapok.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ