Három dolog, amit megtanultam a vállalkozó anyukáktól

Miközben gőzerővel dolgozunk a vállalkozásunk beindításán, jól esik, ha már tapasztalt, a kezdeti nehézségeken átesett sorstársaink segítenek bennünket további lelkesedést és bátorítást adva.

Egyre több előadásra, tematikus beszélgetésre megyek el hónapok óta a (lassan tényleg induló) vállalkozásom miatt. Mivel sok hasznos infó hangzik el ezeken az eseményeken, gondoltam, megosztom veletek, mi az a három legfontosabb dolog, amit itt-ott megtanultam és ami valódi segítséget jelent a vállalkozás beindításában.

  1. A legfontosabb, amivel itt gazdagodtam, az a kellemes érzés és tudat, hogy NEM VAGYOK EGYEDÜL. Jó, persze, eddig is tudtam, hogy mások is járnak hasonló cipőben, de élőben megtapasztalni ennek az energiáját, örömét és erejét egészen más. Összekacsintások, együttérző bólintások, egymás értése félszavakból, mosolyokból… Fantasztikus volt átélni, hogy mindenkinek ugyanaz a célja – még ha kicsit más is az útja. Szinte kézzel fogható volt a drukkolás, a segítő szándék –  a támogatásnak ez egy eddig számomra teljesen ismeretlen módja és dimenziója. És ez az érzet azóta is tart.
  2. Remek eszközt adtak a kezembe a károgók ellen. Biztos ti is találkoztatok már velük: ők azok, akik mindig csak az akadályokról, a nehézségekről beszélnek. Teszik ezt sokszor úgy, hogy közben segítőkésznek igyekeznek tűnni, de igazából csak azt hangsúlyozzák, miért lehetetlen elindítani a vállalkozást, vagy miért lesz a vége egy csúfos nagy bukta. Ezek a károgók rám kifejezetten rosszul hatnak, hiszen teljesen ismeretlen területre készülök lépni, így aztán az önbizalmam nem mindig valami delejes, és az „ellenzék” sajnos képes letaglózni. Na, itt kaptam egy jó tippet: hallgassam meg őket, és használjam fel az ellenvetéseiket. Ne hagyjam magam eltántorítani. Ha létező a probléma, amit felvázoltak, akkor inkább keressek rá megoldást, és ez hosszútávon még erősebbé tehet. Jelentem, ez a taktika működik! Nem is értem, eddig miért nem jutott eszembe.
  3. Minden apró kis sikernek örülni kell, nem szabad türelmetlennek lenni. Jó, ez is olyasmi, amit az ember annyira nagyon tud, de a megvalósítás valahogy mégis mindig hibádzik valamiért. Szóval jó volt kvázi tényszerűen hallani a gyakorlott vállalkozó anyukáktól, hogy másfél évig nem érdemes nyereségre számítani, küzdelemre viszont annál inkább. Egy ilyen infó ugyan kicsit lehűti az embert, de az nem is árt a  magamfajtáknak, akik forrófejűen akarnak „berontani” a vállalkozói világba…

Folyt. köv.!

Szerző: M. Kiss Milánné Szél Felícia

Forrás: Anya vállalkozik blog


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük