Visszafordíthatatlan károkat okoz – Alkohol- és drogfogyasztás a várandósság során

0
1781

Az alkoholizálást, a túlzott alkoholfogyasztást sajnos ma már népbetegségnek tekinthetjük. A WHO meghatározása szerint a szenvedélybetegségek közé tartozik, akárcsak a drogfogyasztás, a dohányzás és a gyógyszerfüggőség. A függőség szó alatt olyan viselkedést értünk, amelynek hatása zavaró a mindennapi életben, nemcsak a szervezet számára, hanem a szociális élet területén ( pl. szerencsejáték-szenvedély.)

Alkoholista és társalkoholista

Az alkohol mindenek előtt káros sejtméreg. Napi 40 g alkohol (2 üveg sör) rendszeres fogyasztása már visszafordíthatatlan károsodást okozhat a szervezetben. Nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztásának következménye a mellékvesehormon-kiválasztás, stresszreakció. A központi idegrendszerre kis mennyiségben nyugtató hatása van. Gátolja az idegpályák működését, „folyékonnyá” teszi a sejtmembránokban lévő zsírokat, ezáltal korlátozza az ingerületvezetést. Ez ahhoz vezet, hogy a félelmeket és a gátlásokat jobban le tudja küzdeni az egyén, ezáltal könnyebben kitörhet élethelyzetéből, illetve személyiségéből adódó elszigeteltségéből, de még a magány is elviselhetőbb. A kisebbségi érzést valamint a feszültségektől, kudarctól való rettegést enyhíti. Elősegíti az öröm érzését.

Az alkohol két fázisban hat: kis mennyiségben serkent, nagyobb mennyiségben viszont tompít.

Az emberi szervezet nagyon alkalmazkodóképes, hosszú időn keresztül viszonylag panaszmentesen dolgozza fel a sejteket mérgező alkoholt. Az alkohol – megfelelő koncentráció esetén – a test minden egyes sejtjét roncsolja, azáltal, hogy vizet von el belőle.

Az alkoholbetegekkel való foglalkozás során kiderült, hogy az alkohol fogyasztás mögött álló leggyakoribb tényező a magányosság érzésének csökkentése. A terhesség Caplan megfogalmazása szerint krízishelyzetet jelent, mely azt jelenti, hogy az addig használt problémamegoldási kulcsok nem alkalmazhatóak és alkalmazkodni kell egy új élethelyzethez. Ez megterhelő lehet az egyén számára. A terhességben sok nő elszigetelődik és magányosnak érezheti magát. A nem kívánt terhességeknél ez a veszély hatványozott. Sikertelen terhességeknél vagy koraszülés esetén szintén előtérbe kerülhet a magányosság és az elszigetelődés érzése. Gyakori ok még a harag, az agresszió, a félénkség, a tehetetlenség, az indulatosság, az önjutalmazás, stresszhelyzet megoldása, önértékelés erősítése, szexuális gátlás feloldása. A nem kívánt terhesség, koraszülés, a gyermek fogyatékossággal való születése, betegsége szintén előhívhatja az előbb felsorolt érzéseket, amelyek veszélyt jelentenek az alkoholizálás szempontjából.

Akkor beszélünk alkoholfüggőségről, amikor nem megfelelő alkalomkor történik az alkoholfogyasztás, pl. autóvezetéskor, munkavégzés alatt, sportolás közben, terhesség alatt. Vagy mindezen tevékenységek végzése megvalósíthatatlan alkohol fogyasztás nélkül. A cél a kábulat elérése, a rossz lelkiállapot javítása.

Az alkoholos életút az alkalmi fogyasztástól a rendszeres fogyasztáson és a pszichés függőségen át vezet a biológiai függőségig.

Nincs közös ismertetőjel, amely meghatározná, ki az, aki egyszer függő lesz, de bizonyos tulajdonságok, személyiség jegyek gyakrabban fordulnak elő alkoholisták között. Régóta ismert, hogy bizonyos családokban halmozottan fordul elő alkoholizálás. Egy amerikai felmérés szerint az alkoholisták gyermekeinél négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy ők maguk is alkoholisták lesznek. Ugyanakkor ikerkutatások és különböző emberi rasszok között végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberek alkohollal szembeni érzékenysége örökölhető. Ez hasonló ahhoz, hogy a cukorbeteg családjában jobban odafigyelnek az étkezésre.

A „szociális öröklődés” még meghatározóbb a felnövekvő gyermek életében. Az alkoholista családokban a gyermekek olyan körülményeknek vannak kitéve, amelyeket ők maguk nem látnak deviánsnak, ezért a kívülállók úgy láthatják, hogy a gyerekek nem nőnek fel sérüléssel. Viselkedésükben azonban nagyfokú sérülés tapasztalható.

Több kutatás bizonyította, hogy az alkoholisták gyermekei gyakrabban verődnek bandákba. A „normális” viselkedési módot nem látják otthon, ezért a többiekhez viszonyítva cselekszenek. Gyakran okoz nekik gondot egy tervet az elejétől a végéig véghez vigyenek. A hazudozás és az önmaguk feletti könyörtelen ítélet gyakori. Sokszor úgy élik meg, hogyha valami bizonyos időn túl is jól működik, az gyanús. Nehezen tudnak igazán örülni valaminek. Az önértékelési zavarok miatt nehézségek jelentkezhetnek a későbbi párkapcsolaton belül. Sokszor félnek az elhagyástól. A változásokra heves érzelemkitöréssel reagálnak. Állandó elismerésre, megerősítésre vágynak. Ezek a tünetek természetesen nem minden alkoholista családban felnövekvő gyermeknél jelentkeznek. Ezenkívül hasonló tüneteket észlelhetünk olyan gyermeknél is, akik súlyosan sérült, sokproblémás családban nőttek fel. Azonban a tünetek mindenképpen figyelemfelkeltő jellegűek, az alkoholizálás veszélyének irányában.

Az alkoholizmussal foglalkozva feltétlenül említést kell tenni a társfüggőségről. Az alkoholbetegekkel foglalkozó szakembereknek rájuk is fokozottan oda kell figyelniük. A „társalkoholista” az a személy aki nem tudatosan bár, de szövetségese az alkoholbetegnek, ezáltal akaratlanul hozzájárulhat az alkoholfüggőség fennmaradásához. Ilyen „társalkoholista” az alkoholbeteg környezetében lehet bárki (férj, feleség, anya, apa, munkatárs, orvos, terapeuta, szociális munkás), aki magára vállalja a felelősséget az alkoholfüggésért, az alkoholbeteg függőségét megbocsátja és igazolja. Ellenőrzi és felkutatja az elrejtett alkoholt és távol akarja tartani tőle a beteget, valamint, ha mégis fogyasztott, igyekszik őt rajtakapni. Ezek a személyek az alkoholizálással kapcsolatos tényekkel és érzésekkel sem az alkoholistával, sem más személyekkel, de még önmagukkal sem őszinték. A „társfüggő” gyakran fél a szégyentől, hogy közeli hozzátartozójától, szerettéről kiderül függősége. Fél az alkoholista partner elvesztésétől. Jellemző, hogy minél több fájdalmat okoz neki a beteg, annál jobban törődik vele. Az alkoholbetegekkel foglalkozó szakembereknek kerülniük kell ezt a „csapdát” és akár a „társalkoholista” bevonásával kezelnie kell a problémát.

Fontos tudni, hogy nem minden alkoholistára jellemző a lecsúszott, lezüllőt alkoholistáról kialakított kép. Sőt, az úgynevezett átlagalkoholista felelősségtudattal, munkahellyel rendelkező családos férfi vagy nő.

A nőkre többnyire az jellemző, hogy titokban isznak. Részben a szégyen miatt, részben pedig azért, mert a férjek kevésbé tolerálják a nők ivását. Hamarabb válást kezdeményeznek, és sokszor a gyermekek elvételével fenyegetőznek. A nők számos esetben reprodukciós korban válnak alkoholistává. Sokszor reprodukciós zavarok vezetnek az alkoholizmushoz. Ilyen a funkcionális meddőségből következő gyermektelenség, a nem várt terhesség, sikertelen terhesség, koraszülés, a szülés után, a foglalkoztatás hiányából fakadó „gyesneurózis” (C. Molnár). A terhesség alatt történő fokozott alkoholfogyasztás (csakúgy, mint a drog, a cigaretta, gyógyszer) nagyon káros hatással van a magzat élettani fejlődésre. Károsítja a magzat idegrendszerét. Az orvostudomány már ismeri a magzati alkoholszindrómát, amely betegség a gyermek egész életét károsan befolyásolja. Kutatásokból kiderült, hogy azok az anyák, akik a terhesség alatt alkoholt fogyasztottak, illetve cigarettáztak, szignifikánsan többször hoztak kis súlyú, retardált gyermeket a világra. A koraszülés aránya is számszerűleg nagyobb.

Tiltott szerek

A dohány és az alkohol legális, államilag elfogadottak. Míg az opiátok, hallucinogének, stimuláns szerek gyártása, terjesztése, fogyasztása törvénnyel tiltott, szankcionált. A drogok terhességre gyakorolt káros hatása a terhesség alatt és az újszülött korban is jelentős. Tekintettel arra, hogy a drogambulanciákon nyilvántartottak jelentős része reprodukciós korban van, foglalkozni kell ezen függőséget okozó szerek terhességre gyakorolt hatásával. A különböző drogok testi és pszichés függőséget okoznak. Pszichésen a szer utáni vágy, a jó közérzet fenntartása érdekében deviáns viselkedést hívhat elő. Szomatikusan egyrészt drogtoleranciához vezethet a rendszeres droghasználat (egyes drogoknál pl. heroin, a függőség egy-két alkalom után kialakulhat). Ez azt jelenti, hogy a hatás eléréséhez mind nagyobb dózisra van szükség, ami (elvonókúra után különösen) a drogtúladagolás veszélyével jár. A drog megvonásakor jelentkező megvonási tünetek a vegyület szérum szintjével egyenes arányban jelentkeznek. A terhesség alatt a droghasználóknál gyakran jelentkeznek ezek a tünetek. A szert beszerezni vágyók egyre rosszabb gazdasági és szociális körülmények közé kerülhetnek, és az ezzel járó alultápláltság valamennyi drog használatának kísérője lehet. A felelősség belátása csökken, ami a szociális kapcsolatok romlásához, elszigetelődéshez vethet. A rossz higiéniás körülmények (többszöri közös tű használat) növeli az HIV-vírus terjedését és ezzel az AIDS-betegség esélyét. A drogfüggőségben szenvedők hangulati labilitása ismert. A terhességben ez fokozottan jelentkezik. A drogfüggő terhes, tevékenységével szintén veszélyezteti magzata egészséges fejlődését. Különösen kemény drogok használata esetében gyakori a magzati elvonási tünet, amely súlyos szomatikus és pszichés károsodást okozhat a magzatnak.

Összegezve elmondható az alkohol- és a drogfüggőség, egyaránt káros hatással van a függő és környezete egészséges testi-lelki fejlődésére. Különösen veszélyeztetett a magzat és az alkoholista családban felnövekvő gyermek.

A következő bolygón az iszákos lakott. Ez a látogatás nagyon rövid ideig tartott, de nagyon elszomorította a kis herceget.

Ott találta az iszákost egy sor üres meg egy sor teli palack előtt.

– Hát te mit csinálsz itt? – kérdezte tőle.

– Iszom – felelte gyászos képpel az iszákos.

– Miért iszol? – kérdezte a kis herceg.

– Hogy felejtsek – felelte az iszákos.

– Mit? – tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta.

– Azt, hogy szégyellem magam – felelte az iszákos és lehajtotta a fejét.

A kis herceg szeretett volna segíteni rajta.

– Miért szégyelled magad? – kérdezte.

– Mert iszom – vágta el a további beszélgetést az iszákos, és mélységes hallgatásba süllyedt.

A kis herceg meghökkenve szedelőzködött.

„Bizony, bizony – gondolta útközben – a fölnőttek rettentően furcsák.” (Antoine De Saint-Exupéry: A Kis Herceg)

Írta: Regős Judit

 

MEGOSZTÁS
Regős Judit vagyok, szülő- és gyereknevelési tanácsadó, a Szülők Háza Konzultációs Központ alapítója. Az ELTE szociálpolitika – szociálismunka szakán végeztem, de kijártam a Károly Gáspár Egyetem Szupervízor szakát is. Sokáig dolgoztam a SOTE I-es Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján családgondozóként. Elvégeztem az Aktív Analitikus terapeuta képzést és később családi tanácsadó lettem. Több évet dolgoztam A Nő Ezer Arca Központban, mint terapeuta. Számos publikációm jelent meg, rendszeresen közreműködöm szakértőként különféle tévéműsorokban. Több szakmai díjat is nyertem, 2009-ben a Vodafone Főállású Angyala lettem. 2007-ben hoztam létre a Szülők Háza Konzultációs Központot, amelynek intézményvezetője vagyok és ahol családi tanácsadóként egyéni és csoportos tanácsadással foglalkozom. Férjemmel együtt négy gyermeket nevelünk. Szeretem a családomat, a férjemet a gyerekeimet, szeretem a hivatásomat. Nagyon sokat köszönhetek a pácienseimnek is, akiktől nagyon sok bölcsességet tanulok, és szeretet kapok.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ