szamárköhögés

Szamárköhögés

A mai szülők már nem sokat tudnak erről a betegségről, mert a kötelező védőoltások miatt szerencsére ritkán fordul elő. De azért létezik, és ráadásul egyre több bizonyíték van arra is, hogy a gyerekkori oltások nem biztosítanak teljes életre szóló védettséget.

A szamárköhögés heveny, hosszan tartó légúti megbetegedés, amely rohamokban jelentkező görcsös köhögéssel, nehezített légvétellel jár. A köhögési rohamok gyakran hányással végződnek. Kórokozója egy Bordetella nevű baktérium, amely világszerte előfordul. Minden életkorban kialakulhat, de igazán súlyos betegséget a védettséggel nem rendelkező csecsemők körében okoz.

Háromfelvonásos dráma

A szamárköhögés típusos esetben három jellegzetes szakaszban lezajló betegség: 1. Az első szakasz 1-2 hetes, és légúti hurutos tünetek jellemzik. 2. A második szakasz a legsúlyosabb, 4-6 hétig eltart. A kínzó rohamokban jelentkező köhögést jellegzetes hangos, húzó belégzés kíséri, amely hasonló hangot ad, mintha egy szamár köhögne. A roham gyakran hányással végződik. Azoknál a párhetes csecsemőknél, akiket még nem oltottak be szamárköhögés ellen, illetve akik még nem kapták meg az összes oltást, a betegség halálos is lehet. Ugyanis a köhögési rohamok során légzésszünet (apnoe), illetve légzésleállás is bekövetkezhet. 3. A tünetek enyhülésével, majd fokozatos megszűnésével jön el a harmadik, 2-3 hét alatt lezajló felépülési időszak. A különböző légúti ingerek azonban még hónapokig köhögéses rohamokat válthatnak ki.

Komplikációk is felléphetnek

A csecsemőknél a szamárköhögés során gyakran jelentkeznek különböző szövődmények is. Leggyakoribb a középfül- és a tüdőgyulladás, de lehetnek idegrendszeri komplikációk, eszméletvesztéssel járó görcsrohamok is. Minden nyolcadik fertőzöttnél tüdőgyulladásra, minden huszadiknál agyi károsodásra számíthatunk. 200 beteg közül egy meghal!

Nem csak gyermekbetegség

Újabban derült fény arra a meglepő tényre, hogy felnőtteknél is kialakulhat szamárköhögéses. Annak a korosztálynak, amely már nem esett át rajta, mert megkapta a kötelező védőoltást, idővel csökken a baktérium elleni védettsége, és ha nem is súlyos formában, de képviselői megbetegedhetnek tőle.

Legtöbbször még az orvosuk sem tudja, hogy a hosszas, hetekig elhúzódó izgatott köhögés hátterében a szamárköhögés baktériuma áll. S bár a felnőttek különösebb kezelés nélkül is túljutnak a bajon, a fel nem ismert esetek a nem oltott csecsemők és gyerekek számára veszélyes fertőzőforrások.

Hogyan diagnosztizálják?

A szamárköhögés lehetőségére a tipikus köhögési rohamok hívják fel a figyelmet. Különösen jellegzetesek a nyelv kidugásával járó éjszakai rohamok. A köhögési rohamokat a nyelv hátsó, gyöki részének vizsgáló spatulával (lapoccal) való megnyomásával is könnyen ki lehet váltani. A kórokozót a betegség kezdeti stádiumában a torokból vett kenetből speciális festéssel lehet kimutatni.

A megelőzés a kezelés

Bár a szamárköhögés kórokozóival szemben hatékony antibiotikumok állnak a rendelkezésünkre, az antimikróbás kezelés csak a betegség terjedését akadályozza meg, a lefolyását viszont érdemben nem befolyásolja.

A szamárköhögés elleni védőoltás 1953 óta kötelező. A csecsemők két hónapos korban kapják meg azt az első kombinált oltást, amely a szamárköhögés ellen is véd (Infanrix-Hib). Ezt három, négy hónapos, illetve másfél és hatéves korban megismétlik. A kötelező oltásoknak köszönhetően évek óta csak néhány gyermek megbetegedés volt, ám azt, hogy hány felnőtt kapja el a szamárköhögés enyhe, nem tipikus formáját, még nem mérték fel Magyarországon. Az oltás ma a világszerte adott legkorszerűbb oltóanyagok közé tartozik, amit az is bizonyít, hogy az oltási szövődmények nagyon ritkák, még párnapos hőemelkedést is csak elvétve látunk tőle.

Írta: Dr. Vészi Zsuzsa


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük