Bár még odakint akár 30 fok fölé is megy a hőmérő szála, a szeptember már kopogtat az ajtón. Sok családban ez egyet jelent a tanévkezdéssel, a rendszeres iskolába és óvodába járással. De hogyan készíthetjük fel magunkat és csemeténket arra, hogy bizony a nyári szertelenség után újra iskolapadba kell ülni?
Elbúcsúzás a nyártól
Bármennyire is természetes, hogy az idő telik és az évszakok váltják egymást, a nyárból az őszbe fordulást különösen nehéz elfogadnunk. Nem csoda, hiszen mennyire vártuk, hogy végre meleg legyen, a vízparton legyünk, friss gyümölcsöt együnk, sőt, nyaraljunk, pihenjünk, együtt legyünk! Hiszen az év többi részében erre kevesebb lehetőségünk adódik. A nyári pozitív „kizökkenés” kellemes élményéből nem szívesen térünk vissza a megszokott kerékvágásba (ugye milyen nehéz a családi üdülés után újra dolgozni menni?). Mindezeket a jó dolgokat bizony a gyerekek is nehéz szívvel hagyják magunk mögött. Ez gyakran abból is érezhető, hogy az utolsó hetekben a nagyobbak ingerültebbé, „hisztisebbé” válhatnak, hiszen érzik, lassan újra nekik is „dolgozniuk kell”.
Érdemes hát lélekben is felkészülni a változásra és „elbúcsúzni” a nyártól. Persze nem kell nagy dologra gondolni. Gyűjtsük össze az emlékeket, fényképeket, tegyük végső helyükre a tengerpartról hazahozott kagylókat, közben pedig beszéljük át, mi volt a legjobb, mi fog hiányozni és miért. Ha közösen dolgozzuk fel a történteket, felszínre kerülhetnek az érzések, amelyek további lehetőséget nyújtanak az ülepedésre.
(A búcsúzás fontosságát könnyebben megérthetjük, ha felidézzük, hogy a várva várt Karácsony utáni napokon bizony van lehetőségünk az átéltek feldolgozására, hiszen nem egyik napról a másikra fogy el a halászlé és a bejgli, sőt a karácsonyfát sem bontjuk le másnap. Hagyunk időt magunknak arra, hogy szépen lassan megszokjuk az új év beköszöntét! Hasonlóan járhatunk el ebben az esetben is.)
Felkészülés az előttünk álló időszakra
Tulajdonképpen az előbb említett beszélgetés kapcsán könnyen feltárható, miért várjuk kevésbé a tanévkezdést, a munkahelyi robotot, mit nem szeretünk benne, mitől félünk és miért. A gyerekek közül különösen sokan szoronganak amiatt, hogyan fognak beilleszkedni egy új társaságba, hogyan fognak teljesíteni, hogyan fognak megfelelni az egyre növekvő elvárásoknak.
Célszerű, hát átbeszélni a félelmeket és a miértjeit, hogy pontosabban lássuk, mennyi ebből az, amiben érdemes segítenünk és mi az, ami inkább csak az ismeretlentől való félelem (persze ekkor is célszerű támogatóan viselkednünk).
Ha szeretnénk, tegyünk sétát az óvoda vagy iskola felé, szoktassuk a gyerekeket az útvonalhoz (különösen akkor, ha még nem annyira ismerik az utat), közben persze beszélgessünk: mit várunk az új tanévtől?
Összekészíthetjük az iskolai felszerelést (kiválogathatjuk, mit lehet még használni és miből kell újat beszerezni), elmehetünk az írószerboltba nézelődni (ha van listánk, akár be is vásárolhatunk, így akár elkerülhetjük a tömeget).
Belerázódás egy új dologba
Sokan számolnak be arról, hogy a nyaralás után a munkahelyen ügyetlenül mozognak, elfelejtenek olyan dolgokat, amelyeket azelőtt gondolkodás nélkül tudtak. Bizony, nemcsak térben távolodunk el a megszokottól a nyaralás alatt, hanem „fejben” is, másra áll rá az agyunk és idő kell neki, mire „újraprogramozódik”. Nincs ez másként a gyerekekkel sem. Adjunk nekik is időt arra, hogy visszarázódjanak. Nem feltétlenül az első napokban – mint ahogy azt sokan gondolnák – lesznek a legkoncentráltabbak, sőt talán ekkor még inkább szétszórtabbak és összeszedetlenebbek lesznek. De ne aggódjunk, hamar felveszik a fonalat!
Mindent a maga idejében!
Azt azonban természetesen ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy még tart a nyár (ha már csak pár napot, akkor is)! Sétáljunk nagyokat, legyünk sokat a levegőn, menjünk fagyizni, ha alkalmunk van, ne hagyjunk ki egy utolsó fürdőzést! Ne kapkodjunk el semmit, helyette inkább élvezzük ki a nyár utolsó, rendhagyó napjait! A hangsúly a fokozatosságon és az időzítésen legyen!
Kellemes pihenést és izgalmas készülődést kívánunk!
