Mennyit tanuljon, gyakoroljon a gyerek a szünidő alatt?

0
297
www.umt.edu

Már egy hete tombol a nyári vakáció, a kisiskolások megérdemelt pihenésüket töltik. Több szülő azonban aggódik, hogy a majd’ három hónapnyi kihagyás bizony túl sok és a gyerek biztosan elfelejti egy részét annak, amit a tanév alatt megtanult és gyakorolnia sem ártana az olvasást, az írást vagy bármi egyebet. De mennyire érdemes ösztönöznünk a gyereket arra, hogy ismételjen?

Mielőtt rátérünk a kérdés megválaszolására, csukjuk be a szemünket és emlékezzünk vissza saját nyári szünideinkre! Mivel és hol töltöttük? Mi volt a legjobb, mire emlékszünk szívesen? Majd gondoljuk végig, mennyit tanultunk, ismételtünk és gyakoroltunk a nyári hónapok alatt? Hányszor vettük kezünkbe a tankönyveket, hányszor használtuk a gyakorlófüzetet?

Szerintem a legtöbben – ha meg is tették -, nem gondolnak kitörő örömmel arra, amikor a fülledt lakásban ismételték a tananyagot, miközben legszívesebben a strandon ugráltak volna a vízbe. És ez nem is meglepő.

A gyerekek, kisiskolások az egész tanév során dolgoznak. Bizony, mondhatjuk így, hiszen korán kelnek, majd bemennek a „munkahelyükre”, az iskolába, ahol 5, olykor 6-7 órán keresztül tanulnak. Különböző tanórákon, különböző tevékenységekben kell egyaránt jól teljesíteniük. Egy matekóra logikai feladatainak megoldásáról rohannak tesire, ahol aktívnak, gyorsnak, ügyesnek kell lenniük, ezt követően viszont az irodalmi szövegek kapcsán kell használniuk a fantáziájukat, szövegalkotási kreativitásukat, és így tovább. De ezzel még nincs vége a napuknak, hiszen a tanítás után különórák és házi feladatok következnek. Sokszor csak késő délután pihenhetnek meg. Ugye, még felnőttként is nehéz lenne mindezt utánozni? Mi ez, ha nem kemény, megfeszített munka?

Azt is tartsuk szem előtt, hogy a kisiskolások munkabírása, terhelhetősége messze nem hasonlítható össze egy felnőtt emberével. Tehát értsük meg, hogy a gyerekeknek igenis szükségük van a pihenésre, kikapcsolódásra és feltöltődésre. Azt pedig egy percre se higgyük, hogy a nyári tevékenységek közben a gyerek nem tanul, gyakorol!

Hogyan érdemes gyakoroltatni a gyereket a nyári szünet alatt?

Legyen a jelszó a másképp! Ne a tankönyvekkel, a kötelező olvasmányokkal, gyakorlófüzettel próbálkozzunk! Lássuk meg, milyen lehetőségeket rejtenek a nyári tevékenységek!

  1. Fedezzünk fel!

A nyaralás alkalmával rengeteg új ismeretet szerezhet a gyerek. Ha kirándulni megyünk, készüljünk állatokról szóló történetekkel, ismerkedjünk meg az állatok nyomaival, amelyeket a túra során meg is kereshetünk, gyűjthetünk leveleket, megfigyelhetjük a természetet. Ha vízpart közelében töltjük a szabadságunkat, nyugodtan keljünk egyszer korán reggel, nézzük meg együtt a napfelkeltét, figyeljük meg, hogyan ébredezik a természet, milyen állatok a koránkelés bajnokai és melyek a hétalvók. Egy másik alkalommal figyeljük meg a naplementét! Az összegyűjtött emlékeket, fényképeket, növényeket, kagylókat a nyaralás végén albumba gyűjthetjük és összefoglalhatjuk, mit tapasztaltunk, mit tanultunk.

  1. Használjuk ki az utazás idejét is!

Bár nem tartozik a legkellemesebb élmények közé, az utazás is lehet különleges! Vegyünk egy élvezetes meselemezt vagy hangoskönyvet, válasszon a gyerek egy őt érdeklő olvasmányt, amit a buszon vagy vonaton nézegethetünk, olvasgathatunk (hol mi, hol ő). Ha gyerekünk szeretne, készíthet fényképeket (persze nem csak az utazás alatt, hanem a nyaralás idején is), melyeket aztán albumba rendezhet, dekorálhat.

  1. Esős időben se maradjunk otthon!

Hiába szeretnénk elkerülni, bizony előfordulhat, hogy elromlik az idő, de ekkor se mondjunk le az élményszerzésről, menjünk múzeumba! Persze nem kell feltétlenül azokat előnyben részesítenünk, amelyeket az iskolával már végigjártak, szerencsére izgalmas és változatos, gyerekbarát programokkal, kiállításokkal készülnek az intézmények a nyárra. Ha a csemeténk érdeklődik iránta, elmehetünk a Közlekedési Múzeumba, ha szeret kísérletezni, menjünk a kibővült Csodák Palotájába (ezeket nem is biztos, hogy felkeresik az osztállyal).

  1. Hagyjuk önállósodni!

Nyugodtan engedjük el egyedül a gyereket a strandon fagyit venni, békatalpat kölcsönözni, kérdezzen utána a vízibicikli-bérlés feltételeinek (persze azért megfelelő távolságból figyeljük). Nem is hinnénk, mennyi mindent tanul ezek közben: gyakorolja, hogyan mondja el, fejezze ki, mit szeretne, hogyan kell kérni, kérdezni, rögzíti a társas érintkezés szabályait, utánaszámol, valóban jól adott-e vissza a pultos lány. Ezek a szituációk kiválóak arra, hogy elsajátítsa, hogyan viselkedünk hétköznapi helyzetekben, mit szabad és mit érdemes inkább kerülni, mire érdemes figyelni. Ne szidjuk le, ha valami nem sikerül tökéletesen, beszéljük át, hogyan érezte magát közben, mi történt, mi volt jó és min érdemes változtatnia.

  1. Hagyjuk kibontakozni!

Ha elmondja, mivel szeretne foglalkozni, mit szeretne csinálni, vagy ha számunkra körvonalazódik, mi érdekli, szánjunk időt és energiát ezek megvalósítására, törekedjünk arra, hogy megtapasztalhassa ezeket, elmélyülhessen bennük, próbáljuk meg beépíteni a nyaralásba, pihenésbe. Ha valaki szereti az állatokat, menjünk állatkertbe, kirándulásunk céljai között szerepelhet egy vadaspark meglátogatása, esős időben menjünk a Mezőgazdasági Múzeumba, utazás közben olvassunk állatokról szóló történeteket, hallgassuk meg a Dzsungel könyvét!

Természetesen a listát lehetne még folytatni, hiszen nem is beszéltünk arról, hogy sokan ekkor tanulnak meg biciklizni, úszni, görkorizni! (És most gondoljunk bele, hogy mindeközben egyszerre hány területen fejlődik a gyerekünk!)

De a kulcsszó legyen az, hogy a vakáció alatt ne erőltessünk semmit! A túlzott ösztönzés visszájára sülhet el és ellenállást válthat ki, és ezzel akár el is vehetjük a kedvét a világ felfedezésétől!

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ