Anyák napja

0
1159
szülők háza magazin, anyák napja, anya,
www.pinterest.com

Anyák napján kikről is lehetne szó, mint magukról az édesanyákról. Én magam is anyuka vagyok, ezért ezzel a kis anyák napi szösszenettel szeretnék köszönetet mondani a gyerekeimnek, akik létezésükkel lehetővé tették számomra, hogy megélhessem ezt a fantasztikus érzést, amit úgy hívnak, hogy anyaság.

Először nyolc évvel ezelőtt találkoztam ezzel az érzéssel, amikor megszületett a kislányom, Júlia. Őszintén elmondhatom, hogy az volt életem addigi legszebb napja. Julcsa lányom születésével minden megváltozott! Onnantól kezdve lett az életemnek igazi iránya. Az anyaság olyan tartást adott nekem, ami sok bajon, krízisen átsegít azóta is. Az a tudat, hogy létezik egy kis ember, akinek én vagyok a világon a legfontosabb, akinek a létezéséhez szinte elengedhetetlenül szükséges, hogy én legyek, akinek az életét meghatározza majd az, hogy én ki vagyok, nagyon sok erőt ad.

Bálint fiam teljesen más érzésekkel ismertetett meg. Ő olyan nekem, mint egy nagy szerelem, amelynek sosincs vége. Bevallom, még soha nem tudtam olyan dühös lenni rá, mint a kislányomra, akiben inkább saját magamat látom viszont, ezért bosszant jobban, ha butaságot csinál.

Az élet úgy hozta, hogy ebben az évben újra anyuka lettem, vagyis „mami”. Egy hároméves kislánynak, Fannikának lettem a mamija.

Most éltem meg azt, hogy az anyaság nemcsak a biológiai összetartozásról szól, hanem arról a kapcsolatról is, amit az anya és gyerek közösen alakít ki. Arról a gyönyörűséges vállalt felelősségtől, ami meghatározza mindkettőnk további életét.

Ezen a szép első májusi vasárnapon minden anyatársamnak azt kívánom, hogy vegye komolyan ezt a szép, de felelősségteljes feladatot. Próbáljuk meg, még ha sokszor nehéz is – valljuk be, valóban fárasztó a nap végén, amikor épp egyszerre hisztizik három gyerek –, ajándékként megélni azt, hogy lehetnek gyerekeink, és gondoljunk azokra is, akiknek nem adatott meg, hogy anyukák lehessenek, vagy nem láthatják felnőni a gyerekeiket, és helyettük is viseljük gondjukat, szeressük a gyerekeket! Mert nagyban rajtunk múlik, hogy milyen életük lesz. Ha jól szeretjük gyerekeinket, ők is jobb emberek lesznek majd, és akkor sokkal jobb lesz ez a világ!

Írta: Regős Judit

MEGOSZTÁS
Regős Judit vagyok, szülő- és gyereknevelési tanácsadó, a Szülők Háza Konzultációs Központ alapítója. Az ELTE szociálpolitika – szociálismunka szakán végeztem, de kijártam a Károly Gáspár Egyetem Szupervízor szakát is. Sokáig dolgoztam a SOTE I-es Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján családgondozóként. Elvégeztem az Aktív Analitikus terapeuta képzést és később családi tanácsadó lettem. Több évet dolgoztam A Nő Ezer Arca Központban, mint terapeuta. Számos publikációm jelent meg, rendszeresen közreműködöm szakértőként különféle tévéműsorokban. Több szakmai díjat is nyertem, 2009-ben a Vodafone Főállású Angyala lettem. 2007-ben hoztam létre a Szülők Háza Konzultációs Központot, amelynek intézményvezetője vagyok és ahol családi tanácsadóként egyéni és csoportos tanácsadással foglalkozom. Férjemmel együtt négy gyermeket nevelünk. Szeretem a családomat, a férjemet a gyerekeimet, szeretem a hivatásomat. Nagyon sokat köszönhetek a pácienseimnek is, akiktől nagyon sok bölcsességet tanulok, és szeretet kapok.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ