Beszédfejlődés szakaszai

0
1946
beszédfejlődés, Szülők Háza Magazin, beszéd
www.koloknet.hu

A gyermekek beszédfejlődésének két fontos eleme van: ahogy észlelik és megértik azt, hogy mit mondanak mások, és ahogy ők fejezik ki saját magukat a beszélt nyelv által. A gyermek beszédelsajátítása folyamán az előbb említett két elem nem egyforma ütemben fejlődik. Először mindig a beszédmegértés, majd ehhez kapcsolódóan a beszédhasználat fejlődik.

A legújabb kutatások szerint már az anyaméhen belüli életben megfigyelhető, hogy a magzatok eltérő módon reagálnak különböző hanghatásokra. Erős, hirtelen zajra összerándulnak, míg a kellemes, anyai szívdobogáshoz hasonló lüktetésű zene hallatára lágy, ringatózó mozgással felelnek. Megkezdődik tehát az elemi kommunikáció. A kutatók vizsgálatai azt mutatták, hogy a magzatok észlelik szüleik beszédének ritmusát, hangszínét és dallamát.

Születés után a legfontosabb kommunikációs kapocs az újszülött és a környezete között a sírás, amely már közvetlenül a születés után hallható. A kisbaba sírása segítségével tudja felhívni a figyelmet szükségleteire. Ez a képesség nagyon fontos a számára, hiszen létezése még teljesen környezete, elsősorban az édesanyja gondoskodásától függ. Ezért is alakította úgy a természet, hogy a kisbabák sírására mindenki (különösen saját édesanyja) érzékenyen reagál. A csecsemők azonban nem csak egyféle dolgot jeleznek a sírásukkal. Már 6 hetes kor körül több fajta sírást különböztethetünk meg, ha alaposan odafigyelünk.

Nagyon fontos, hogy megismerjük gyermekünk különböző helyzetekben használt „jelzőrendszerét”, hiszen ezáltal pontosabban tudunk reagálni arra, hogy mit is szeretne tőlünk.

A beszéd megfelelő elsajátításához alapvetően négy dolog szükséges. Az első, az ép beszédszervek (gége, nyelv, hangszálak stb.) megléte, a második az ép hallás, harmadik az egészséges idegrendszer. De egy biológiailag egészséges gyermeknek is elengedhetetlenül szüksége van beszélő emberi környezetre ahhoz, hogy beszélni kezdjen. Ki ne hallott volna Maugliról, az embergyerekről, akit a mesében farkasok neveltek fel, és kitűnően értette a dzsungel nyelvét, de embernyelven nem tudott? Amennyiben a fent említett tényezők közül bármelyik sérül, vagy hiányzik, a beszéd nem, vagy nem megfelelően alakul ki. Ezt láthatjuk az egyes beszédhibáknál, nyelvi zavaroknál. De most nézzük, hogyan alakul a normál beszédfejlődés:

1 hónapos: Figyel a hangokra.

1,5 hónapos: Mosolyog.

3 hónapos: Felismeri a szüleit, egyes tárgyakat és hangokat. Ha hangot hall, oldalra fordítja a fejét. Gügyögni kezd.

4 hónapos: Ha hangot hall, válaszképpen ő is hangokat ad. Nevet.

5 hónapos: Tekintetével követi a mozgást. Reagál az arckifejezésekre.

7 hónapos: Buborékokat fúj.

9 hónapos: Utánozza a gesztusjátékokat.

10-11 hónapos: Egy-, illetve több szótagosan gagyog. Mama, baba stb. szót mond, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást, illetve követni tudja a hangsúlyos gesztusokkal kísért utasításokat.

12 hónapos: Gesztusjátékokat kezdeményez.

14 hónapos: Az egyszerű utasításokat követi. Egy-két szót már helyesen használ. (mama/baba stb.)

16-17 hónapos: Újabb szavak követik az elsőt. Rámutat (esetleg egyszerű szavak kíséretében) a kívánt tárgyra.

23-26 hónapos: 6-50 szavas szókincs, képes kifejezni az egyszerű kívánságait, kétszavas mondatokat mond. A bonyolult (több részből álló) utasításokat is követi. Rámutat a megnevezett tárgyra.

28-36 hónapos: Névmásokat és ragokat helyesen használ. A ragos szerkezettel megfogalmazott utasításokat is követi.

A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de nagy különbség mutatkozhat a kisgyermekek között abban, hogy ki mennyi idő alatt tud eljutni egy bizonyos szintről az azt követő szintre. Van olyan gyerek, aki sokáig egy szót sem szól, majd hirtelen hosszú mondatokban kezd beszélni; a másik még menni sem tud, de már mindenféle szavakat ismétel. Aggodalomra tehát nincs ok pusztán azért, mert gyermekünkkel egyidős társai többet, vagy érthetőbben beszélnek. Megkésett, vagy zavart beszédfejlődésre csak a három éves kor után tapasztalt jelentős eltéréseknél kezdhetünk gyanakodni, de ilyenkor sem biztos, hogy komoly szervi, vagy lelki oka van az elmaradásnak.

A megkésett beszédfejlődés gyakori oka, hogy a gyerek rosszul hall. Bár a gyerekorvos, amikor a kicsi fejlődését rendszeresen ellenőrzi, általában hallását is vizsgálja, ennek ellenére, ha a gyerek két éves kora után még egyáltalán nem beszél, akkor érdemes először a hallását megvizsgáltatni. Ha kimutatható halláskárosodást nem találnak, javasolom, hogy várjanak még néhány hónapot; azalatt bizonyára megszólal a kicsi. Addig is beszéljenek hozzá sokat, meséljenek képeskönyvből, énekeljenek, mondogassanak neki mondókát. Ennél határozottabb „tanításra” nincs szükség. A beszédnek magától kell kialakulnia.

Ha a gyerek két éves korára mindössze néhány szót mond, valószínűleg akkor sincs okunk az aggodalomra: nem a hallásával lehet gond, egyszerűen csak az átlagosnál lassabban fejlődik a beszéde. Ennek több oka is lehet. A legkézenfekvőbb és leggyakoribb magyarázat az, hogy fiú a gyermek. Az ő fejlődésük ezen a területen többnyire lassabb. Általában az a gyerek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni. Amíg más a beszédtanulásra koncentrál, ő már ugrik, fut, hajtja magát a hintán. Többet fog beszélni, ha már tökéletesen mozog.

Előfordul, hogy az iker gyerekek, vagy azok, akiknek korban nagyon közelálló testvérük van, az első években szintén keveset, vagy nehezen érthetően beszélnek. Itt sem a gyerekek képességeivel van a probléma, hanem azzal, hogy kevesebb négyszemközti felnőtt figyelem irányul rájuk, ugyanakkor a kicsik maguk között a gesztusok és sajátos gyerekszobai szókincsük segítségével „félszavakból is” megértik egymást. Szintén megkéshet azoknak a gyerekeknek a beszédfejlődése, akiknek sok nagyobb testvérük van, akik buzgón „tolmácsolnak” nekik.

Végezetül egy tanács: ne gügyögjünk gyermekeinknek, ha szeretnénk, hogy gyorsabban tanulják meg a szavak helyes kiejtését! Erről az örök „gyengeségről” szól Karinthy Frigyes „Gőgicse” című novellája:

„– Bübüte – kezdem –, méjt nem ajutál? Bübüke felém fordul, és mély megvetéssel néz végig. – Nevem Réz Jeromos – mondja Bübüke hidegen és határozottan. – Az úrnak nem vagyok Bübüke. Ezeknek itt az vagyok, szegényeknek, mert rokoni viszony köt hozzájuk, és el kell néznem a gyengeségüket.”

(Részlet)

Írta: Regős Judit

MEGOSZTÁS
Regős Judit vagyok, szülő- és gyereknevelési tanácsadó, a Szülők Háza Konzultációs Központ alapítója. Az ELTE szociálpolitika – szociálismunka szakán végeztem, de kijártam a Károly Gáspár Egyetem Szupervízor szakát is. Sokáig dolgoztam a SOTE I-es Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján családgondozóként. Elvégeztem az Aktív Analitikus terapeuta képzést és később családi tanácsadó lettem. Több évet dolgoztam A Nő Ezer Arca Központban, mint terapeuta. Számos publikációm jelent meg, rendszeresen közreműködöm szakértőként különféle tévéműsorokban. Több szakmai díjat is nyertem, 2009-ben a Vodafone Főállású Angyala lettem. 2007-ben hoztam létre a Szülők Háza Konzultációs Központot, amelynek intézményvezetője vagyok és ahol családi tanácsadóként egyéni és csoportos tanácsadással foglalkozom. Férjemmel együtt négy gyermeket nevelünk. Szeretem a családomat, a férjemet a gyerekeimet, szeretem a hivatásomat. Nagyon sokat köszönhetek a pácienseimnek is, akiktől nagyon sok bölcsességet tanulok, és szeretet kapok.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ